2011. január 19., szerda

Első hetek Teklával 09.26

Gondoltam jelentkezem újra, mivel is teltek az első heteink a kórház óta. Ma 4. hetes a baba és kezdem megszokni a vele való életet. Ennek ellenére minden nap örömmel tölt el, hogy anyuka vagyok. Mikor benézek a kiságyba és meglátom Teklát, aki nyitott szájjal alszik, mint egy kis angyal, alig várom hogy felébredjen és a karomba vegyem. Persze mikor fent van és keservesen sír és nem tudjuk mi lehet a baja, akkor pedig azt kívánom, hogy nyugodjon meg és aludjon el. Hihetetlen hogy csak úgy belecsöppentem mindebbe, mikor a terhesség tartott nem tudtam biztosan mibe vágtam és most sem igazán tudom. De nagyon jó érzés anyának lenni.


Minden nap felfedezek valami újat. Korábban azt hittem baj van a fülemmel, mert rosszabbul hallok, mint mások, de ez mostanra megoldódott, mert az anyasággal olyan kifinomult lett a hallásom, mint egy delfinnek. Azt is meghallom, ha a baba szájából kiesett a cumi, pedig épp füllhallgatóval a fülemen filmet nézek.

Eddig azt hittem, hogy csak a filmekben szarja le a baba a szüleit, de a miénk pár napja meglepett egy ilyen jelenettel, sőt még egy pisiléssel is megfejelte a dolgokat, pedig a kislányok nem szoktak ilyen spontán pisilést rendezni, ez a fiúk privilégiuma, akik akkor érzik a szabadság varázsát, mikor lekerül róluk a pelus. Azóta annyira belejött ebbe a pisilésbe, hogy szinte lesben kell állnom egy kis törölközővel, mert bármikor elengedheti magát mikor nincs rajta pelenka. Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen kis baba pillanatok alatt ennyi szart bele tud pumpálni a pelenkába. Mikor hajnali 4-kor félálomba kicserélem a pelenkát és mikor minden egyes idegesítő patentot begombolok a rugdalódzón és a bodyn, majd feladom rá a hálózsákját, akkor hallok egy semmi másra nem emlékeztető nagy pukkanást és tudom, hogy minden kezdődik elölről. Majd kibontva a gyereket még a nyaka is szaros és az ijedtségtől elkezd sírni... ilyenkor még egy óra míg megnyugszik és én is vissza tudok feküdni aludni.

Ettől függetlenül ne aggódjatok, van új sorozat, amire teljesen rákattantam: Felicity a neve és teljesen odavagyok érte. Sajna csak 4 évadot ért meg, már a 3.-at darálom, közben pedig tanulnom kellene. Ez a szórakozásom, amíg el nem jöttök meglátogatni. :)

Ja és a babánk megjárta a Dunát, mert persze az Apját nem lehetett lebeszélni erről a kalandról. Nem tudom mit látott az egészből, mert Lupa szigetét kerültük meg, és Tekla szeme végig csukva volt, csak egy quicky szopira ébredt fel Lupa szigetén, mikor Sanyi bácsinál kikötöttünk egy sörre, persze én csak 2 kortyot kaptam a nedüből...

Küldök 2 képet, az egyiken az Apjával a Dunán, a másikon kedvenc arckifejezésem Teklától, mikor O-t formál a szájával, az Apja szerint úgy néz ki, mint aki toját lopott... Rólam és a babáról még csak erősen cenzúrázott fotók készülnek, mert bár a műszak utáni wc-s néni kinézetem a múlté, most a középkori kalandfilmekből  megismert csaposnő fizimiskáját vettem fel, aki a 2 hatalmas cicéjéről ismerszik meg. 
Állítólag ez kicsit tartósabb...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése