Régen sok sok elméletet gyártottam mind életvitelre, mind férfiválasztásra. Az előbbire jobban működtek, mint az utóbbira. Most Zelnice-től lopott ötletet osztom meg veletek, mert az egyszerűsége miatt nagyon könnyen alkalmazható és mindig időszerű.
Ami most az életemben módosításra szorul az Tekla kisasszony visszaszoktatása a kiságyába. Jelentem elkezdtem a folyamatot, ezért ma alig látok ki a fejemből. Szépen elalszik este a kiságyába, majd 3 órával később enni kér, ezután még vissza tudom tenni, de a következő etetésnél, mikor én már nagyon mélyen alszom, egyszerűen elájulok és ő velem alszik reggelig. Olyan békésen és édesen alszik mellettem, látom, hogy elnyúlt teste mennyi biztonságot és bizalmat sugall, ezért eddig nem is akartam kitenni - ahogy az Apja fogalmaz - az akolmelegből. De már fél éves elmúlt, lassan kezdődne az önállósodása, most már nem halogathatom tovább, különben velünk maradhat évekig...
Éjjel 1 és fél 3 között volt egy elhajlásom, mikor elaludtam vele, de utána lelkesen visszatettem, aminek következtében 5 percenként felsírt 4-5-ig. Elmagyaráztam, hogy már nagykislány és neki van egy kiságya, ekkor a nagy szemeiből azt olvastam ki, hogy megért, de miután bevackoltam magam az ágyba és elhelyezkedtem, azonnal sírni kezdtem. Aztán miután minden reményem feladtam, hogy aludni fogok, akkor egyszer csak elcsendesedett és negyed 7-ig aludt. Majd az Apja átvette és nekem volt még 1 csodás órám. Meglátjuk ma éjjel hogy lesz, de próbálok kitartó és következetes maradni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése