Mivel Teklának az égvilágon mindent megadnék, ezért természetes, hogy az öltözködés is ebbe a fogalomkörbe tartozik. Fontos, hogy mindig csinos legyen a baba, mert ki kell emelni a szépségét, még akkor is ha csak én és az Apja látjuk, az utóbbinak persze teljesen irreleváns, hogy egy felmosóruhát vagy a világ legcukibb göncét adtam-e rá, de nekem igenis fontos. Mivel Káposztásmegyert megkímélték a befektetők a plázáikkal, ezért a legjobb beszerzési forrás a turi, avagy egyik barátnőmtől lopva a kifejezést a T-modell. Itt hihetetlen áron, csodálatos minőségben és alig hordva hevernek a ruhadarabok, várva, hogy megtaláljam. Vagyis nem egészen, mert több mindenre elszánt kismamával kell megküzdenem a legígéretesebb darabokért. Nem átallanak reggel 9-re már, mire én odaérek, tömött kosarakkal vadul bányászni, kiválogatva pont azt a méretet és színintervallumot, amit én is keresnék és most az egyszer kikönyörögtem, hogy hagy mehessek le nyitásra. Eddig kétszer csináltam ilyet, de én semmit nem vettem, a tömeg és a vad versenyszellem elvette a kedvem. Inkább megyek este vagy másnap, és nem is gondolok arra, hogy milyen szépségeket szedtek el előlem... De azért Tekla sem akármibe jár, azért ki lehet fogni egy-egy szépséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése