A baba napról napra annyit fejlődik, hogy csak kapkodom a fejem, hogy már ezt is csinálja és azt is és egyre kedvesebb és okosabb. Már majdnem ül, de csak félig. Inkább Madam Récamier-re hasonlít. Megmutatom miről is írok... A többit majd később mesélem el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése