Ismét egy Dr Csernus könyv, de már most kijelentem, hogy belőle nekem egyelőre elég volt. Nem azt írom, hogy semmi értelme nem volt elolvasnom a könyvét, de a tutit ismét nem mondta el. A könyv beszélgetéseket tartalmaz, ami egy szülő, egy tanár, egy gyerek és a szerkesztő között folyt meghatározott témákban, csakhogy mindig az volt az érzésem, hogy mindegyik Csernus doki kis klónja, kivéve időnként a szülőt, akit a drogos gyerekével átélt kalandjai kőkeményre edzettek. De a többi szereplő néha olyan hülyeségeket beszélt és nyomták ezt a nem vagy hiteles dumát...
Azért kiszedtem egy idézetet:
"A gyerekek sokkal rugalmasabbak, mint a felnőttek. Hol veszítjük el a rugalmasságunkat? Ami a rugalmasságot a mai világban csökkenti, az egyrészt a komfort iránti igény. A mobiltelefon, az autók korszakában borzasztóan el vagyunk kényelmesedve. A kényelem és a rugalmasság egymás ellen való. Mivel ebben a világban minden a komfortosságra törekszik, egy kevesebbet kell megmozdulnunk, csökken a rugalmasságunk. A komfortra való hajlandóság a gyerekeknél is megfigyelhető. Függő viszonyba kerülnek a tévével, a playstationnal, a különböző számítógépes játékokkal, nagyon sokszor alig mennek ki a levegőre játszani, sétálni. Inkább benn ülnek, és órákon át játszanak, miközben a felnőtt a szomszéd szobában internetezik. A gyerek hamar a technika mestere lesz, sok információt tárol a fejében, nagyon hamar megtanul angolul, de mégis szűk látókörű lesz. Az érzelmei kimondása terén egyre félénkebbé válik (szülői minta!), majd egyre jobban megtanul racionalizálni. Elkezd agyból magyarázni, és elfelejti vagy elsorvasztja az ösztönös reakcióit, noha sokkal gyorsabb és jobb reakciót jelent. Tehát a meglévő rugalmassága csökken, mivel elkezd okoskodni vagy túlbonyolítja a dolgokat. Mindez növeli a makacsságot, ő is egyre merevebb lesz, növekszik a keményfejűsége, és kialakul a csőlátás."
Ebbe az idézetbe belesűríthető a könyv, ugyanis van benne igazság, de elmegy egy hamis dolog felé, mert nem minden fekete és fehér és nem kell mindenbe mindent belemagyarázni és túldimenzionálni.
Ez a 100. bejegyzésem!!!
Egész héten Grecsó Zoltán intenzív kurzusán vagyok este 7-9-ig. A tegnapi és a mai már lement, és meg kell hogy mondjam: minden erőmet kiveszik a táncórák, de ettől függetlenül hihetetlenül jó érzés. Tegnapi elég katasztrófa volt, mert a testem semmit nem akart úgy csinálni, ahogy én szerettem volna, de ma már sikerült néhányszor átvennem az irányítást. Holnap meg is lesz ennek a böjtje izomláz formájában. 
Sokszor halogatok dolgokat, mert tartok attól, elrontom, amit olyan szépen kitaláltam, egyszóval nem megy gördülékenyen az elmélet átültetése a gyakorlatba. De ezen változtatva edzem a bátorságom. Ilyen ez a projekt is. 
Tokot a vateráról rendeltem. Tegnap elküldtem és ma már meg is érkezett, hihetetlen gyorsasággal hozta a posta. Tetszik hogy neoprén a tok és kifordítható + nagyon jó áron adták. 
